2025. november 28. napján került kihirdetésre az egyes törvényeknek a társasházi építményi jog bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 2025. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.), mely egy új, önálló dologi jogot, a társasházi építményi jogot emelte be a magyar jogrendszerbe. A fenti jogszabály a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.), valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) rendelkezéseit módosítja, a társasházi építményi jog jogintézményére vonatkozó szabályok beemelésével.

A jelen cikk a továbbiakban a társasházi építményi jog jogintézményének alapvető sajátosságait tárgyalja kitérve a Tht., valamint az Inytv. releváns módosításaira.

Bevezetés

Jogászok számára alapvető ismeret, hogy a kötelmi jog diszpozitív, vagyis a felek egyező akarattal eltérhetnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6. könyvében foglalt szabályoktól, azonban ez a megfogalmazás ebben a formában mégsem teljesen helytálló.

Az Európai Parlament és a Tanács 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 rendelete

Bevezetés – a mesterséges intelligencia jogi szabályozása

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) mesterséges intelligenciáról szóló 2024/1689 rendelete (a továbbiakban: MI rendelet vagy Rendelet) az első olyan uniós jogforrás és egyben jogszabály a világon, amely a mesterséges intelligencia szabályozására hivatott annak érdekében, hogy az EU közös belső piacára csak bizonyos feltételeknek megfelelő – alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó – mesterséges intelligencia rendszerek kerülhessenek be. A szabályok tulajdonképpen különböző kötelezettségeket állapítanak meg az egyes kockázati kategóriákba tartozó MI-technológiák szolgáltatói és fejlesztői számára az MI rendszerek felelősségteljes használata és fejlesztése érdekében.

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kap a sportspecifikus döntéshozatal, amelyben szakosodott fegyelmi bizottságok, választottbíróságok és jogászok vesznek részt. Ezek a testületek nem csupán a jog általános szabályait alkalmazzák, hanem figyelembe veszik a sport „speciális természetét”, amelyet az Európai Uniós jogalkotás is elismer a Lisszaboni Szerződés 165. cikkében.

Bevezetés – a felek közötti vitarendezési módozatok

Akárcsak bármely élethelyzet, a versenysport is akaratlanul és elkerülhetetlenül keletkeztet résztvevői között konfliktusos szituációkat, melyeknek egymás közötti tárgyalásos feloldása nem minden esetben célravezető, hiszen a felek egymás irányába való kötelezettség vállalása nem bír jelentős kötőerővel jogi kikényszeríthetőségének hiányában, ezért a konfliktus feloldására egy harmadik fél igénybevétele válhat szükségessé.